Kinek van igaza: az ukránoknak vagy az oroszoknak? Az oroszok a támadó fél, az ukránok az áldozatok, tehát nekik van igazuk. És ha igazuk van, abból mi következik? Igazuk tudatában vitézebbül fognak harcolni és megnyerik a háborút. Ha mégsem, igazságuk majd megtartja a szabadságszeretetüket és táplálja az ellenállás és a remény parazsát. És a többiek számára milyen következményei vannak annak, hogy a megtámadott félnek van igaza? Erkölcsi kötelességük az igazság oldalára állni. ... bővebben »

Nem azt mondom, hogy ez a közmondás hamis, hanem hogy érvénytelen. Ha léteznének is más kárán tanuló emberek, azok olyan ritkák lennének, mint a fehér holló. Ha az emberek képesek lennének a környezetükben elkövetett hibás döntések alapján maguk elkerülni ugyanazokat a hibákat, akkor előrébb kellene tartanunk. Lennie kellene egy olyan jelenségnek, hogy amikor valaki a környéken saját döntéseivel katasztrofális helyzetbe hozta magát, aki látja mindezt, megrendül és önvizsgálatot tart abban a témában... bővebben »

Muszáj felmérnünk az embereket, akikkel dolgunk van. A fizikai megjelenésüket a legegyszerűbb, bár nyilván az is vita tárgya lehet, hogy az előnyös vagy előnytelen. De valakinek a magassága, súlya vagy hogy mennyi idő alatt ússza át a Balatont, egyértelműen meghatározható. A fizikai teljesítmény már átvezet a szellemi-lelki tényezőkhöz, amelyek nyilván a lényegét adják az embernek az előbbihez képest.

Az ember lelki-szellemi jellemzőinek meghatározása olyannyira nehéz, hog... bővebben »

A legértelmesebb ukrán elemzők sem mondják ki nyíltan, hogy országunk valószínűleg el fogja
veszíteni a háborút. Ha valaki – mondjuk a távolkeletről – elfogulatlanul szemléli az eseményeket,
akkor azt mondja, hogy két háborúzó fél közül rendszerint az nyer, amelyik erősebb, mert nagyobb,
fejlettebb, népesebb stb. A vita legfeljebb arról folyhat, milyen szempontokat hogyan súlyozunk:
lehet a kisebbik népesség jobban mozgósítható, a nagyobb hadsereg rosszabbul szervezett, valamely
fegyverzetnek, amelyikből valakinek több van,... bővebben »

A két jelenség legkézenfekvőbb összefüggése az, hogy vagy a háború okozza a hazugságokat, vagy
teljesen át van itatva vele. Ha nem pacifista szörnyülködést akar valaki előadni, hanem a két
jelenség kölcsönhatását megérteni, akkor a háborús propaganda fog a figyelme homlokterébe
kerülni. Az a háborús erőfeszítés egyik elhanyagolhatatlan eleme. Magától értetődő, hogy a
közvetlen harci cselekmények mellett működtetni kell egy hadigazdaságot, biztosítani kell a
szövetségesek tám... bővebben »

A békéhez képest minden háború furcsa. Egymásra azonban sokszor hasonlítanak, főleg, ha elég régen zajlottak le. Utólag legalábbis a görög városállamok összecsapásai, vagy az európai középkor harci cselekményei egymáshoz képest normális háborúk voltak. Az ukrán-orosz háború olyan értelemben lehet furcsa, hogy elüt korunk más háborúitól. Természetesen akkor figyelhetünk meg érdekfeszítő különbségeket, ha megpróbáljuk a velünk történő eseményeket k&i... bővebben »

Ok és okozat, cselekvés és következmény között eltelik valamennyi idő, ameddig bekövetkezik az, ami utólag elkerülhetetlennek bizonyul. A megértés és egyértelműség szempontjából az a jó, ha két történés között az idő rövid, az összefüggések egyszerűek. Rálép valaki egy gereblyére, és pár tizedmásodperc múlva a nyele orrba csapja. Felállít valaki pár dominót egymás mellé, majd ledönti az elsőt. Persze, ha sok dominó áll és valahol ... bővebben »

                                                                                                                                                                                                                          &bd... bővebben »